Képes beszámoló a Gyalui-havasok túráról - 2010. szeptember 10-12.
Szeptember 10-én ismét útra keltünk, alig voltunk 40-en, de lelkesen indultunk el kora reggel a Debrecen –
Nagyvárad – Bánffyhunyad – Gyalu útvonalon, hogy egy újabb csodás világba csöppenhessünk. Utunk ezúttal az
Aranyos völgyébe vezetett, ennek a krónikáját olvashatjátok ezen az oldalon, természetesen képekkel kiegészítve.
1. nap - 6km, +600m
A gyalui megérkezés után találkoztunk az EKE-Kolozsvár túravezetőivel: Lőrinczi Istvánnal, Vlád Pállal, Szőcs Jánossal
és Mezei Elemérrel, ők vigyáztak ránk túráinkon. Az út Torda felé új autópályán vitt tovább, majd a tordai lejárónál
az Aranyos völgyén Alsószolcsva településig. Itt volt a szállásunk.
Megérkezés után megkezdtük a Szolcsvai-búvópatak túrát, amely 6 km-es volt 600 méteres szintemelkedéssel.
Megcsodálhattunk a búvópatak barlangját, melybe a magas vízállás miatt nem sikerült bejutnunk, de azt megtudtuk,
hogy Délkelet-Európa legnagyobb denevérpopulációja ebben a barlangban él, mivel a benti klíma állandó 10 fokos
hőmérsékletet biztosít, amely ideális az ott élő faj számára.
A csodás erdei út emelkedőit leküzdve a látvány önmagáért beszélt.
Az első nap túrája a búvópatakot tápláló vízesés megtekintésével és persze egy finom vacsorával zárult.

2.nap - 11km, +850 m
Felsőposága irányába a Bélavár túrára indultunk. Útközben egy gyönyrű ortodox kolostor megtekintésére is mód nyílt,
a helyiek szerint csodaforrás volt az, amit az út mellett láttunk.
A Podsága-völgyön, majd a Bélavár-völgyön keresztülhaladva szemünk elé tárult a "vár". Tulajdonképpen egy hatalmas
sziklaképződményről van szó, amely a maga 1370 méter körüli magasságával fenséges látványt nyújt. Hogy miért
Bélavára? Biztosat erről nem tudni. Egyesek szerint lehetett itt vár, állítólag maga IV. Béla királyunk rendelte
meg az építését. Bővebben erről az
alábbi linken.
3.nap - 7 km, +500m
Az Aranyos völgyén a Detunáta irányába indultunk Topánfalván és Abrudbányán keresztül Bucium faluig. A Detunáta szó
kicsit hasonlít a detonáció (robbanás) szóhoz és valóban erről van szó. Az időjárás viszontagságait nem túl jól tűrő
sziklaképződmény időnként hatalmas robajjal zuhan le a 90 méteres mélységbe. Fentről mintha kis gyufaszálak lennének
a völgyben - így néz ki:
A túra után a közeli Verespatakot néztük meg, amelynek neve a közelmúlt történelmébe mélyen beivódhatott. Ennek a
kis falunak az aranybányája egy hatalmas ciántározóval rendelkezik, ennek a gátszakadása okozta a 2000-es tiszai
katasztrófát, a folyó élővilágát szinte teljesen kiirtva. Napjainkban a kanadai vállalat tesz lépéseket a falu
felszámolására - mondta túravezetőnk. Megveszik a házakat a felújítás ígéretével, ám kétséges, lesz-e ebből valami.
Felmerülhet a kérdés: a 3000 t arany és 15 ezer t ezüst kitermelése az erősebb indok, vagy a csodás épített örökség
fennmaradása. Vagy ez nem is kérdés?....

Még egy gondolat a mai aranygyűrűs csecsebecsék világában. Túravezetőnk elmondása szerint egyetlen aranygyűrű
elkészítéséhez annyi arany kell, ami 20 tonna (!!!) bányatörmelék kitermelésével jár.

Túránk itt befejeződött. A kolozsvári túravezetők Topánfalván elbúcsúztak a debreceni csapattól, ők Torda irányába
indultak haza, mi pedig a Vertop-hágó irányába a Belényes – Nagyvárad – Debrecen útvonalon, élményekkel gazdagon....
Az Aranyos-völgyi túrák adatai (Molnár Sándor társunk GPS-e szerint):
Szept. 10., Szolcsvai-búvópatak: 6km, 600m
Szept. 11., Bélavár: 11km, 850m
Szept. 12., Detunáták: 7km, 500m
Készítette: Tasi Tibor (Lőrinczi István EKE Kolozsvár 1891 leírása nyomán)
A HajdúTúra lapokat folyamatosan
fejlesztjük.